08.11.2024 • 5 min. olvasási idő
A cikk tartalma
Az ingatlanközvetítői jutalék sok ingatlanügylet fontos részét képezi. Az ingatlanközvetítői jutalék, más néven közvetítői díj, az a díj, amelyet az ingatlanközvetítő a fő szerződés (adásvételi szerződés vagy bérleti szerződés) megkötésének lehetőségének bizonyításáért vagy az ingatlan közvetítéséért kap. Általában a vételár százalékában állapodnak meg, és a régiótól és az ingatlan típusától függően változhat. A jutalék fedezi az ingatlanközvetítő szolgáltatásainak költségeit is, például az ingatlan értékbecslését, a marketinget, a megtekintéseket és a szerződés feldolgozását.
Az ingatlanügynöki jutalék új szabályozása: ki mennyit fizet?
2020. december 23-ig az volt a szokás, hogy a jutalékot kizárólag a vevő fizette. Ez gyakran magas költségekkel járt a vevő számára.
Az ingatlanközvetítői jutalék 2020 végi új szabályozásával ez a gyakorlat sok esetben megváltozott. Azóta a közvetítői jutalék felosztását az úgynevezett fele-fele arány elve szabályozza. Ez a Bundestag és a Bundesrat által elfogadott "A lakások és egylakásos házak adásvételi szerződéseinek közvetítése során felmerülő közvetítői költségek elosztásáról szóló törvény" eredménye. A lakbérplafon szigorítása és 2025-ig történő meghosszabbítása mellett egy törvénycsomag (az úgynevezett "lakáscsomag") részeként az ingatlanközvetítői jutalék új szabályozását is bevezették. Az ingatlanértékesítésért járó ingatlanközvetítői jutalék összege továbbra is szabadon tárgyalható. Ha azonban az ügylet tárgya lakás vagy családi ház, és a vevő a törvény értelmében fogyasztónak minősül, és az ingatlanügynök az eladó és a vevő nevében is eljár (ún. kettős ingatlanügynök), az eladó és a vevő jutalékának azonosnak kell lennie. Vannak egységes regionális jutalékszintek, amelyek tartománytól függően 5,95 és 7,14 százalék között mozognak a két jutalék összegében.
Ez a fele-fele arányú megosztás (más néven paritás) a vevők terheinek csökkentését és az ingatlanpiac igazságosabbá tételét szolgálja.
Az ingatlanvásárlók számára az új szabályozás azt jelenti, hogy mostantól gyakorlatilag csak a teljes jutalék felét kell megfizetniük. Ez jelentős megtakarítást jelenthet, különösen a drága ingatlanok esetében. Az új szabályozás csak akkor alkalmazandó, ha az ingatlanvásárló fogyasztóként és nem kereskedelmi tevékenység keretében jár el.
Az új szabályozás az ingatlaneladókra is hatással van. Az, hogy az eladónak is ki kell fizetnie az ingatlanügynöki jutalékot, hatással lehet az eladási árra és az ingatlan értékesítésének időtartamára. Az eladóknak ezért mindig mérlegelniük kell, hogy ez a már nem teljesen új szabályozás milyen hatással van értékesítési stratégiájukra és árképzésükre.
Mikor esedékes az ingatlanügynöki jutalék?
Az ingatlanügynöki jutalék az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés aláírását követően azonnal esedékes.
Igazdaügynöki jutalék bérbeadás esetén: Mit kell figyelembe venni:
Az ingatlan bérbeadásakor az ingatlanügynöki jutalék tekintetében a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- A jutalék összege:A bérbeadás esetén az ingatlanügynöki jutalék összege akkor korlátozott, amikor a kereső ügyfél (bérlő) megbízza az ügynököt. Ebben az esetben a jutalék a német lakóingatlan-közvetítői törvény (WoVermittG) 3. § (2) bekezdése értelmében nem haladhatja meg a kéthavi bérleti díj plusz áfa összegét.
- Ki viseli a költségeket: Főszabály szerint a jutalékot is az viseli, aki az ingatlanügynököt megbízta (vevői elv).
- Átláthatóság: Az ingatlanügynök köteles a bérlőt átláthatóan tájékoztatni a jutalék összegéről és saját szolgáltatásairól. Ez azt jelenti, hogy a bérlőt a bérleti szerződés megkötése előtt tájékoztatni kell minden felmerülő költségről.
- Megbízási szerződés: Mielőtt a közvetítő megbízást kap a bérlemény közvetítésére, meg kell kötni a közvetítői szerződést. Ennek szöveges formában (pl. e-mailben) kell történnie. Ez a szerződés többek között meghatározza a jutalék összegét, az ügynök szolgáltatásait és a fizetési feltételeket.
