Fűtési törvény: Négy félreértés a gáz- és olajfűtésről

Az épületenergetikai törvénnyel (GEG), amelyet gyakran fűtési törvényként emlegetnek, kapcsolatban összesen tizenegy elterjedt tévhit van - olvasható a "Finanztest" 12/2023-as számában. Az alábbiakban négy kulcsfontosságú félreértésre világítunk rá, és tisztázzuk őket:

1. Tévhit: A régi olaj- és gázfűtési rendszerek nem üzemeltethetők tovább

A helyes válasz: Az általános tilalom csak 2045-ben lép hatályba. Addig számos kivétel és átmeneti szabályozás van, az önkormányzatok hőtervezésétől függően. A gáz- és olajfűtési rendszerek telepítése továbbra is engedélyezett lesz. 2024-től azonban biztosítani kell, hogy ezek a fűtési rendszerek 2029-től egyre nagyobb arányban használjanak megújuló energiát. Az ötéves átmeneti időszakban bármilyen típusú fosszilis tüzelésű fűtési rendszer telepíthető.

2. Tévhit: Az új épületekbe mindig hőszivattyút kell telepíteni.

Ez nem igaz: Az új építésű területeken minden olyan lehetőség lehetséges, amely megfelel az úgynevezett 65 százalékos szabálynak, azaz 65 százalékban megújuló energiával működik. Nem új építésű házak esetében elméletileg lehetőség van fosszilis tüzelésű fűtési rendszer beépítésére is, de ez a szükséges kémény miatt megnövelheti az építési költségeket - írja a "Finanztest".

3. Tévhit: Egy régi házat, függetlenül attól, hogy megvásárolja vagy örökölte, átfogóan fel kell újítani.

Ezekre általában senki sem köteles. Néhány esetben, például ha a legfelső emeleten nincs szigetelés vagy a fűtési rendszer több mint 30 éves, az új tulajdonosoknak két éven belül intézkedniük kell. A tulajdonosváltás azonban jó alkalom a szükséges felújítási intézkedések elvégzésére.