Az új épületenergetikai törvény (GEG) - A legfontosabb változások áttekintése

2020. november 1-jén lép hatályba az épületenergetikai törvény (GEG). A GEG egyesíti az energiatakarékossági törvényt (EnEG), az energiatakarékossági rendeletet (EnEV) és a megújuló energiákról szóló hőtörvényt (EEWärmeG), és egyszerűsíti az energiahatékonyságra és a megújuló energiák felhasználására vonatkozó követelményeket az új épületek és felújítások esetében. A törvény célja, hogy a tervezés, a végrehajtás és az ellenőrzés terén országosan egységes szabályozást eredményezzen. Az EnEG, az EnEV és az EEWärmeG a GEG hatálybalépésével hatályát veszti.

A GEG szabályozza az épületek energetikai minőségére, az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok elkészítésére és használatára, valamint a megújuló energiák fűtésre és hűtésre történő felhasználására vonatkozó követelményeket. Különösen a közszféra épületeire vonatkozó követelményeket is szabályozzák, mivel ezek modellként szolgálnak.

A GEG emellett teljes mértékben végrehajtja az épületek energiateljesítményére vonatkozó európai követelményeket, és meghatározza a legalacsonyabb energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeket.

A jelenlegi energetikai követelményszint az új épületekre és a felújításokra vonatkozóan nem szigorodik. A törvény a gazdasági hatékonyság és a technológiai nyitottság elvét követi. Ez azt jelenti, hogy a magán- és állami építtetők gazdaságosan és piacképes technológiával egyaránt magas színvonalú, energiahatékony épületeket építhetnek.

Mire vonatkozik a GEG?

Főbb újítások

• - Legalacsonyabb energiafelhasználású épületek
• - Az épületek energiateljesítményéről szóló uniós irányelv (EPBD) szerinti definíciót a GEG-ben rögzítik és konkrét értékekkel helyezik letétbe.
• - A legalacsonyabb energiafelhasználású épületekre vonatkozó energetikai követelmények megfelelnek az új épületekre vonatkozó követelményeknek, azaz a KfW Hatékonysági Ház 55 vagy annál jobb.
• - A megújuló energiákból származó villamos energia jóváírása:
• - Az épület közelében termelt és elsősorban maga az épület által felhasznált fotovoltaikus villamos energia a primerenergia-igény legfeljebb 30 százalékáig (tárolás nélkül) és legfeljebb 45 százalékáig (tárolással) írható jóvá.
• - A fotovoltaikus villamos energia mint megújuló energia a hőtermelésre írható jóvá, ha azt a nem lakóépületek fűtési vagy hűtési igényének legalább 15 százalékának fedezésére használják. a nem lakóépületek hűtési igénye.
• - Hagyományos erőművi technológia:
• - Az 1991 előtt vagy 30 év után telepített kazánok utólagos felszerelési kötelezettségeinek frissítése.
• - Olajfűtéses rendszerek tilalma 2026 után (számos kivétellel).
• - Üvegházhatású gázok kibocsátása:
• - Egységes számítási eljárás a GEG-ben.
• - Energetikai teljesítménytanúsítvány (példák):
• - Kötelező helyszíni szemle vagy értelmes képanyag.
• - Kötelező tájékoztatás az üvegházhatású gázok kibocsátásáról.
• - A energiatanúsítványok kiállító hatóság kiterjesztése, azaz nincs különbségtétel lakó- és nem lakóépületek között.
• - Kötelező energetikai tanácsadás egy energetikai tanácsadó által ingatlanvásárláskor.
• - Innovációs záradék:
• - Az éves primerenergia-szükséglet helyett az üvegházhatású gázok kibocsátása korlátozható, ha bizonyos energetikai követelmények teljesülnek.

Bővebb információ a a Szövetségi Belügy-, Építésügyi és Belügyminisztérium.

Mikor alkalmazandó a GEG?

A GEG elvileg azokra az építési projektekre vonatkozik, amelyekre 2020. november 1-jétől építési kérelmet nyújtottak be vagy építési bejelentést adtak ki. 2020. október 31-ig benyújtott építési kérelemmel rendelkező építési projektekre azonban továbbra is a régi törvény - azaz az EnEV, az EnEG és az EEWärmeG - vonatkozik.